Település: Magyarhermány

A madáretetőm január végére készült el. Kiakasztottam a házunk előtt álló díszfára és türelmetlenül vártam a vendégek érkezését.
Sajnálattal vettem észre, hogy a madarak egy heti megfigyelés után sem közelítették meg a madáretetőt.
Nem sokáig kellett gondolkodnom, hiszen hamar rájöttem, hogy mi az oka: az udvaron szaladgáló macska és kutyák nem engedték közel a várva várt vendégeket.
Ekkor fogtam a madáretetőt és hátravittem a kertbe. A konyhánk ablakán keresztül figyeltem a kertet. Már első nap megérkeztek a madarak. A legelső vendég egy barázdabillegető volt, aki boldogan körül röpködtek az etetőt és szaporán csipegette a sok-sok magvat.
Aztán folyamatosan röpködtek a verebek, cinegék, vörösbegyek, s mind a mai napig érkeznek, van amikor csak ugrálnak az etetőben vagy a tetején és csipegetés nélkül továbbrepülnek, ilyenkor biztos nem éhesek, hiszen az idei rövid és „meleg" télben egyebet is találtak maguknak. Az idő kedvezett nekik.