|
|
Sószoros
|
|
Szerző: Szentes Lajos
Helyszín:
Készítés időpontja: 2013.05.01
Feltöltés időpontja: 2013.11.27 21:38:19
|
 ( 0 )
|
|
 ( 0 )
|
|
|
|
A parajdi Sóhát és Sószoros országos védettségű, geológiai természetvédelmi terület. Sokan tudnak a parajdi sóbányáról, viszont kevesen ismerik a parajdi Sószorost, mely a bánya bejáratához viszonyítva a Sóhát túlsó oldalán fekszik.
Ahhoz, hogy megértsük a parajdi só "jelenét", fontos, hogy ismerjük a geológiai múltat. A Paratethys őstengertől leszakadt, majd az Erdélyi-medencében elzáródott tóból a klímaváltozások során nagy mennyiségű só rakódott le. A sóréteg keletkezése kb. 20 millió évvel ezelőttre tehető. Erre a rétegre rakódtak rá folyamatosan az üledékek, amelynek súlya alatt a só, az Erdélyi-medence peremvidékein (Désakna, Szováta, Homoródok mente) felszínközelbe került, néhol átszakította a fedőrétegeket, és "pozitív felszíni formákat" hozott létre. Ez a megjelenési forma jellemző az evaporit ásványokra, ami plasztikus tulajdonságukból adódik. A parajdi Sóhát egy ilyen só diapírnak, sótömzsnek a teteje. Méretei sem elhanyagolhatók, gyökere 3 kilométer mélységig hatol, átmérője eléri az 1,4 kilométert. Ez a mennyiség több mint 100 évig elláthatná egész Európa sószükségletét.
Bővebben itt
|
|
|
Szentes Lajos
vízirigó,
Cinclus cinclus,
,
Kenderike,
Carduelis cannabina,
Carduelis spinus,
Csíz,
karvaly,
Accipiter nisus,
madarak,
verébalakúak,
légykapófélék,
csuk,
Rozsdás csuk,
vöcsökalakúak,
vöcsökfélék,
vöcsök,
Búbos vöcsök,
gébicsfélék,
gébics,
Tövisszúró gébics,
vágómadárfélék,
rétihéja,
Fakó rétihéja,
verébalkatúak,
pintyfélék,
Tengelic,
cinegefélék,
cinege,
Kormosfejű cinege,
szalakótaalkatúak,
gyurgyalagfélék,
Gyurgyalag,
sólyomfélék,
sólyom,
Kabasólyom,
csíz,
gémfélék,
Bakcsó,
jégmadárfélék
|
|
